13.45
Sógorok és komák, uram-bátyámok országa: szép, kies és hűvös hazánk és Mali.
Most épp az új kedvenc, a mindenható, mindent tudó, mindent elintéző, új iskolát és kórházat, új utat és hidat építő, a Nagy, Bölcs Testvér érkezik Bamako-ba. Ő a kínai elnök. Gyerekeket terelnek az utcán és az árusokat már ki is tiltották a környékről, munkahelyek, bankok és iskolák zárnak be, hogy elég nép visítson és lengessen kínai zászlót.

. .

Dobszó hallszik fel hozzánk, izgatott trappolás, és ami a legfeltűnőbb, alig dudaszó. A szembeni gumiboltos soha be nem csukó árukészletét is berakatták az utcáról, épp csak a kecskék, vagy birkák? vannak még kinn a sarkon az eddig megszokott képből. Gyereksereg ordít lent, nekik mindegy ki jön, csak ők is kint legyenek. Azonkívül: TÉNYLEG az a manus jön, aki ÚJ HIDAT ad! Híre ment volna a mali aranybányáknak?

.

What abouth this chinese guy? Kérdezem a portásokat, vigyorognak,  – Négyre érkezik és pont itt megy el a ház előtt, so, a mi kocsinkat is kiküldték a mellékutcába. Na, ma hivatalosan nem megyünk sehová: Vesztegzár a Niuma Belleza Hotelben. Ahh, jut eszembe, tegnap Zsuzsi személyesen találkozott Vele, Niuma-val. Fényképe szappanok és samponok csomagolását ihlette meg, szállónk nevéről nem is beszélve. Kifutó ifjúságát nagy karimájú kalappal megtoldva nyújtotta kezét illusztris vendégének, mármint Zsuzsinak. (Aki jelen pillanatban a fülembe súgja, hogy mit írjak. Azt kell írni, hogy kamerázza a gyerekeket, de ez csak félig igaz, itt áll és instruálja blogíró kezeimet, halk, de kacagó fülrágással. Thnx.)

14.45
Minden kereszteződés lezárva, időnként fehér motoron fehér ruhás rendőrök (hogy változnak az idők) gurulnak el lassan az emberek előtt,

az utcai rendőrök meg a gyerekeket állogatják fel a járdaszéli ültükből, szegények elpilledtek a 37 fokban, ami az árnyékos oldalon van, szemben sem lehet tíz fokkal több ennél…

.

15.30
Csigalassúsággal ideér a messziről szirénázó rendőrautó, oldalán harminc centis lépcső, egy ember csimpaszkodik a Mercedesen, majd őt követi még néhány vijjogó kocsi és motor, de már látjuk is a fekete, hosszúra nyúlt merdzsót és az azt körülvevő testőröket. A kocsi tetején piros bársony korlát, ha a presidentnek kedve lenne felállni a nép közt, de most nincs. Sötétítetlen ablakok mögött mosolyog és billegeti kezét, kényelmesen ül szobányi bézs bőr barlangjában.

. . .

Kocsijukat követi a fontosabb emberek pözsós karavánja, végül jönnek buszokon azok, akik még felfértek az elnöki különgépre. Kína a tíz-millió (dollár)milliomos országa, vannak hát itt is bőven, hogy újabb tallérok-dollárok guruljanak haza. Vagy akár jüanok.

Pár újabb észrevétel:
- ha valaki tudva tudja, hogy 1 hétre érkezik a városba, akkor sokkal jobban megéri már neki egy villa bérlése a szálloda helyett (mi ennek ismeretében vagyunk 4 napja, de mégsem határoztuk el magunkat…) A villában még medence is van többnyire, és minden egyéb felszerelés, ráadásul a megfelelő embereket sem nehéz megtalálni, hogy érkezésre foglaljon egyet. Mi is tudjuk, hogy Mama már bonyolított többeknek ilyen szállásokat.
- szintén Mama mesélte el, hogy ne csodálkozzunk, ha tüzet látunk a határos domboldalakon, mert rendszeres, hogy eladás előtt felégetik a területeket. Ezt láthattuk 1 hete is.
- A Hotel de Ville nem is hotel, tehát, amint azt az érkezésünkkor tapasztaltuk, valóban csak a nagy felirat sugallja, egyébként bérlakások foglalják.
- közvetlenül ennek szomszédságában van a Musee de Bamako, ami nevét meghazudtoló módon nem múzeum…

16.50
Mama barátai és üzletfelei következnek most. CU

20.50
Újra az eladatlan autóval parkoltunk a hotel előtt, érdekessége, hogy eközben nem volt közvilágítás. A szállodában is szóltak, hogy amíg nem rendeződik minden, ne kapcsoljuk be a légkondit, mert egyelőre a saját generátor működteti a belső világítást. Tapasztaltuk, hogy a lámpák égtek, de még a víz is elapadt a szivattyú híján. Mindez szerencsére csak 15 perc volt, de annál jobban érzékeltette, hogy bizony ezalatt a velünk szemben emelkedő dombon, az elnöki épület színes díszkivilágítást kapott. Zöld és kék pompa. Valószínűleg ez okozhatta a zavart is. A háttérben a kínai látogatás lehet.

A körút során két Mama-barátot látogattunk meg, azok is odakanyarítottak minket a főnökeikhez. Mivel látta az első, hogy úton útfélen igyekszem behozni az elmaradt képek fotózását, a tárgyalás alatt engem elvezetett a környékre.

Itt volt végre banános, ráadásul egy zavartalan, kicsi tó körül, benne tavirózsával és vízipálmával. Mellette pedig kiskertjeiket művelték az asszonyok – sárgarépát, zellert, céklát és salátát figyeltem meg.

. .

A második barát-főnökhöz Zoli bement Mamával és a baráttal egy épületbe, majd hosszasan mesélte a szoba berendezését. Amit én láttam, hogy miután megpillantotta a kocsit a főnök, rögtön rázta a fejét, neki ez nem tetszik. Nem is csodálkoztam, mivel kék, puha, lapostalpú, de női papucsban jött a porba. Igen könnyű kézfogással és lágy vonásokkal üdvözölt aztán.

További feljegyzések:
- a kiskerteket szintén többnyire az asszonyok művelik, esetleg a gyerekeikkel – gyönyörű zölden virítanak a kicsi, igen jó logikával elkülönített ágyások.
- az utakon minden nap találkoztunk lerobbant autóval, leginkább a kerékcsere tűnt fel, másokat pedig úgy toltak el az úttestről. 20 éves autók simán mennek, mindent megszerelnek.
- a dombtetőn álló kórházhoz rendszeres, igen kivénhedt járgányok viszik fel a látogatókat
- sokaknak van kutyája, de nem eresztik ki napközben a házból, mivel nincs kerítésük, és meg ne harapjon valakit. Este már szabadon engedik őket. Ma Mama nővéréhez is beugrottunk. Náluk két kutya lakik, végre simogattam egyet, de annyira felbátorodott, hogy bekapta az ujjaimat – finoman, de (t)ette. Egyébként a lakásban minden hasonló volt a nálunk szokásoshoz, talán a bútorok voltak egy számmal nagyobbak a helyiséghez képest. Kicsit giccses helyenként, és persze itt is meglapult a használaton kívül álló szobabicikli, jó adagnyi porral rajta.
- az út menti boltok, a kézműves vagy szerelőműhelyek mind kinyúlnak a járdára, így pontosan látni a folyamatokat, a munkát. Valaki ma egy kereket gyalult, hogy a maradék gumibordázattól is megszabadítsa. Talán kúthoz használják majd, amit a luk záró rétegeként fektetnek a földre – megakadályozva, hogy visszaperegjen a föld amikor húzzák a vizet.
- a ruhaárus a szürkületben már inkább a szája elé tartotta a készletét, azzal is védve a légzését, mivel ilyenkorra már hihetetlenül köhögtető a szmog.
- az árusok gyalogosként járnak fel-alá, bemennek házakhoz, udvarokba, de hiszen az úton él mindenki, és ahogy ma látom, igenis válogatnak náluk a vásárlók, nézegetik, és bizonyára egyszerűbb és olcsóbb is mindenkinek a helybe hozott terméket megvenni. Egész nap dolgoznak. Nincs szükségük egyelőre áruházakra, az biztos.
- a piacon ott is éjszakáznak sokan, egészen a szürkületben még semmi sem változik.
- Mama beszámolt az esős évszakról, megtudtuk, hogy most a narancsszezon van, és ezt követi márciusban a mangóé, amikor minden csupa mocsok lesz tőle, merthogy mindenki azt eszi. Egyébként a szemetelést mindenkinek meg kell szüntetnie a háza előtt, különben megbüntetik őket. Ezért is lehet, hogy reggelente, de esténként is mindenki söpröget. A szeméthordást a szamarak által húzott kordélyokkal oldják meg, egyéni vállalkozásokban. Ezt végzi Mama nővére is.
- Január a leghidegebb hónap, kb. decembertől hűvös van – nappal átlag 25 C, esténként nem használnak légkondit, de februártól már igen, és márciustól kiköltöznek a családok a ház tetejére, vagy egészen a városból, hogy kibírják a hőséget.

Visszatérve a kínai delegációra:
21.30

.

22.00
Végre egy alkalom, amit pontosan kezdenek, sajntótájékoztató, igaz, félhomályban…

Kérdésünkre, hogy elég lesz-e három híd Bamakóban, visszakérdezett: -Hány hídja van Budapestnek? Válaszunkat, hogy nyolc, megdöbbenve hallgatta és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Mali nép összefogása és együttes ereje elegendő ahhoz, hogy ők három híddal is jó közlekedést teremtsenek. Ebben, mondta M. Senega az ő vezetése alatt álló minisztérium élenjár.

Sajnos, a fő potentátoknak csak hazai újságírók tehettek fel kérdéseket.

A kínai delegációban számos üzletember is jelen volt. Őket várta a Mali Kereskedelmi kamara küldöttsége:

Filmet vetítettek a hídépítés előkészületeiről nekünk. Yousoffa Toure a 3. híd műszaki felelős vezetője elmondta, hogy a hidat kínai mérnökök tervezték, és pontosan 74 pillére lesz, megfelelően Mao elvtárs életének évei számával.

23.15
Mali népvisletbe öltözött lányok és asszonyok frissítő gyümölcsöt hordanak körbe, papaya tálon szezonnak megfelelő mixet.

Zsuzsi kérdésére, hogy hány sávos lesz az új Mao Cet Ung híd, Y. Toure válaszol. Elmondja, hogy Bamako sajátos közlekedési szokásai nagy feladat elé állították a tervezőket. A város most is úgy múködik, hogy a második, Bahr Iz Makheb királyról elnevezett híd a nap nagyobb részében az északról délre tartó nagy forgalom miatt egyirányú, ezért az új híd dél felé öt, míg észak felé három sávos lesz. Ezzel az ötlettel álltak elő  a tervezők a Mali Közl. Minisztérium felé, akik elfogadták a javaslatot. A kínai tervezőket a számmisztika is befolyásolta a döntésben, az hogy a keletre vezető öt sáv szimbolizálja az ötágú vöröscsillagot, a hármas szám az új híd sorszámát, míg a nyolcas szám az anyagi világot jelenti, a híd pedig igen komolya anyagi segítség a szolidáris és baráti kínai néptől. A bemutatott képen is jól látszik a híd elsőre szokatlan, asszimetrikus kialakítása.

A terembe bevezették asz aggastyánnak számító Koleba Samake-t (62), aki elmondta, hogy minden őse, akire csak vissza tud emlékezni, itt lakott az építendő új híd helyén. A gyermekei is.  Ő, amikor meghallotta, hogy ide tervezik a hidat, először ordított és kiabált, mwgszaggatta ruháit és ki akart lépni a pártból. Le akarta ölni állatait és a Nigerbe vetni magát. A király azonban elmagyarázta neki, hogy a fejlődés az, ami szükségessé teszi az építkezéseket és K. Samake-nak pedig egy új legelőterületet ajánlott fel, ahol ráadásul a Niger sem önti el a tavaszi áradásokkor nyájának karámját. Samake most úgy gondolja, hogy nagyon jó királya van Malinak és ő hálás ezért.

5 hozzászólás »

1. 

   Az ősi magyar-kínia-amerikai-mali-japán barátság erősítésére… az elnök vehetne egy FJ-t. Hmm?
   Politikai akció… csak haszonnal jár minden államnak!
   Csak itt és csak most…
   

   T

   Hozzászólás Szerző: admin — 2009 február 12. @ 3:43 du.

2. 

   No igen.. Jöhetnétek már. Várlak haza nagyon. SMS-t megkaptátok tuhrayara?

   Hozzászólás Szerző: Eszti — 2009 február 12. @ 10:22 du.

3. 

   Én az itthoni eseményekről sem tudok ennyit… Igyekszem megtanulni minden miniszter nevét… és a hidak neveit és irányait, sorrendjüket.
   Mikor lesz a vizsga?

   Üdv,

   T

   Hozzászólás Szerző: admin — 2009 február 13. @ 6:25 de.

4. 

   Éjjel egykor lett vége a sajt.tájékoztatónak, hullafáradtan estünk haza. Üdv.

   Hozzászólás Szerző: Z — 2009 február 13. @ 9:19 de.

5. 

   Megint szivattok! Végre megérkeztünk a titkos szobához, aztán a helyett, hogy leírnád pontosan, legyenek nekem is nemzetközi tapasztalataim, egymásközt elhallgatjátok. Ez nem ér! Ha már felpiszkáltál, igen is tudni szeretném, hogy él, milyen milliőben, valaki, kék női papucsban, lágy vonásokkal…….brrűüűüűüűüűühűűű én tudni szeretném. /Ne idegesíts! Hát persze, hogy Tőletek, mert bemenni sem mernék, ha ott járnék. Jut eszembe, merre is lakik??/
   Szóval tanítsatok! Mekkora is lehet az a horog, amelyen a csalétek, egy 74 lábon álló, híd???????? És ráadásul nem is szimmetrikus. Az egyik oldalon jöhetnek a kishalak – kis hal is jó hal- a másikon jöhetnek a méretes hasznot hozó más beruházások. Hát ezért nem reménykedem én náluk űzletben. Itthon, nem tudnánk, elég nagy horgot gyártani. Na megyek, mernézem, mekkora forgalom van az M3-on és milyen ököruszály levest adnak Egerben?

   Hozzászólás Szerző: nanáhogyénírtam!! — 2009 február 13. @ 12:19 du.

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. Visszakövetés (trackback) URL

Itt és most mindenki elmondhatja!

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.