Tegnaphoz képest a mai nap annyiban indult bizonytalanabbul, hogy a tegnap 17 órára hiába várt férfit vártuk ma 10.00-re is.

. . .

Ismét nem jelent meg, de ezúttal csak egy órát várakoztunk, tegnap sajnos kettőt.

Mama – ő karolta fel az ügyünket, és ő kísér minket napok óta a körbetelefonált ismerősein keresztül, a családjától a varázslóig… Ma már neki is dolgoznia kellett – mint újságíró tevékenykedik, a Relevation című, 4 oldalas lapnál – így elváltak útjaink a sikertelen találkozót követően.

Még benéztünk a gazdagok és külföldiek számára működtetett boltba, ahol tényleg minden volt, sőt kint epret is kínáltak, amit eddig sehol nem láttunk.

Csak délután kerekedtünk fel újra a hotelből.

Ezúttal is vízilónézés volt a célunk. A helyszínt már magunk is megtaláltuk – hamarosan kiismerjük magunkat a városban – előbb is érkeztünk a hallomásból ismert 18 óránál, úgyhogy annak ellenére, hogy ma párás a levegő, és szinte a nap is szürkének hat, mégis sikerült jó felvételt készíteni a Niger partján mosó nőkről és gyerekekről. Láttuk, ahogy kiteregetik körben a ruhákat a fűre és bokrokra, ahogy csapkodják a kövekhez a ruhákat, és azt is, ahogy egyesek úsznak vagy isznak a vízben/ből.

.

Hamarosan ott termett egy idősebb férfi kismotoron a barátjával, és érdeklődéssel hallgatta Zoli minden szavát, még ha nem is értettük egymás nyelvét – a francia és angol próbálkozásában. Sőt, a nagy kísérletezésben még az orosz is előkerült – mint tegnap megtudtuk Mamától, az iskolában angol, orosz, arab és német a tanult nyelv, persze mindez franciául, miközben otthon mindenki a saját családi nyelvét ismeri meg a szüleitől, aszerint, hogy melyik törzsnek a tagja. Mama bambarát és bobot hallott a szüleitől. Nem lehet egyszerű – azt is tapasztaltuk korábban, hogy valakivel itt a szállóban dolgozók nem beszéltek mást, csak angolul, hiába próbálkozott – valószínűleg egyéb törzsi nyelvet használt, vagy nem kívántak társalogni vele.

Szóval a kismotoros férfi szimpatikus volt, követtük is hazáig, ahol a feleségével, egy nyugdíjas orvosnővel ismerkedhettünk meg, mint a kocsi leendő és remélt tulajdonosával. Ő volt az első, aki kipróbálta az autó vezetését, nem is érdekelte más – igaz előtte a férje még a parton átnézett mindent és az árat is lealkudta – csakhogy neki pedig túl nagynak bizonyult a kocsi, nem érezte benne jól magát. Mindezt egy villa előtt üldögélve beszéltük meg, kedvesek voltak. Sajnálták, hogy ez lett a vége – hát még mi, de legalább megtudtuk, hogy egy baobab fa akár 150 éves is lehet, ami pedig náluk nőtt*, az 45 éves lehet. Erről szedtek nekünk termést egy hosszú kampós karóval. Figyelmeztettek arra is, hogy a termés szőre bőrirritáló, úgyhogy végre tudom, mitől lehettek korábban a kiütéseim a kezemen. Jelentem, most a szúnyogcsípések terítettek be.

.

A férfi is ajánlani próbálta tegnapelőtt megismert autókereskedőnket, mint nagy barátját, de a tényt felismerve hamar elálltunk a felhívásától. Holnapra talán felhív valaki mást. És ez így megy nap, mint nap. Valaki mindig ismer valakit, akinek lenne ennyi pénze, de aki aztán elfoglaltabb és kevésbé hajlandó éppen egy autó vásárlására…

Ettől a házaspártól tudtuk meg azt is, hogy vizilovat csak az állatkertben lehet látni, ha idemerészkedne egy is akár, rögtön lelőnék az orvvadászok…

Most feltöltődve a vacsora kiegészítőkkel – még a szupermarketben vett cukrozott cuccoktól – egész pozitívan állunk a holnaphoz.

.

* azt mondták, hogy ez a kis 60-70 cm átmérőjű fa csak egy faribougou, azaz csekmesz

2 hozzászólás »

1. 

   Elsőre úgy olvastam, hogy -37°C… aztán, éles logikámmal, rájöttem, hogy az nem minusz, hanem gondolatjel. Így hihetőbb.
   

   Üdv… az itteni napsütésből.

   T

   Hozzászólás Szerző: admin — 2009 február 11. @ 1:23 du.

2. 

   Élvezetesek a beszámolóitok. Köszönöm, hogy olvashatom. Sikeres autó eladást, fohászkodom vevőért. Karcsi

   Hozzászólás Szerző: Boros Károly — 2009 február 12. @ 8:21 de.

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. Visszakövetés (trackback) URL

Itt és most mindenki elmondhatja!

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.